← Vissza a bloghoz

fűtésre állított hűtők: mit tanulhat minden cég az európai áruházak elleni kibertámadásokból?

2026 októbere óta hekkerek több száz európai áruház hűtőit állították át távolról fűtésre vagy folyamatos leolvasztásra. Nem volt szükség különleges hekkertrükkre: az internetre kötött hűtővezérlők sokszor gyári jelszóval és régi szoftverrel futottak. Ugyanez a három hiba okozza a legtöbb feltört weboldalt is.

Utoljára ellenőrizve: 2026. november 7.

Mi történt?

Idővonal: 2026 augusztusában amerikai katonai áruházak fagyasztói, október 11–12-én több mint 350 francia üzlet, november 1–2-án több mint 100 üzlet legalább hét európai országban, november elején a francia vérellátó három plazmatároló központja

  • Augusztus, USA: nagyjából hat amerikai katonai áruházban a fagyasztók egyik éjjel leolvasztó üzemmódba kapcsoltak, és az áru megromlott. Az amerikai hatóságok kibertámadás gyanújával vizsgálják az esetet, a pontos okot nem hozták nyilvánosságra.
  • Október 11–12., Franciaország: egyetlen éjszaka alatt több mint 350 üzlet hűtőit állították át, köztük kb. 150 Intermarché és kb. 80 Carrefour üzletét. A hűtők egyes helyeken 50 fokra melegedtek. A francia kiberbiztonsági hatóság (CERT-FR) riasztást adott ki.
  • November 1–2., második hullám: több mint 100 üzlet legalább hét országban, főleg Belgiumban (Delhaize, Carrefour, Spar), Írországban, Hollandiában, Svédországban, Finnországban, Luxemburgban és Észtországban. Kisebb hentesboltokat is ért támadás.
  • November eleje, francia vérellátó: a francia vérellátó (EFS) három plazmatároló központjánál is átállították a hűtők beállításait. A felügyeleti rendszer időben jelzett, a személyzet közbelépett, egyetlen készítmény sem sérült.

Az EU kiberbiztonsági ügynöksége (ENISA), az Európai Bizottság és az Europol november 4-én közös közleményben kérte a cégeket, hogy azonnal csökkentsék az érintett rendszerek kitettségét.

Ki állt mögötte? Hivatalosan nem tudni. Két oroszbarát hackercsoport, a NoName057(16) és a Z-Pentest magára vállalta a támadásokat, de ezt független forrás nem erősítette meg. Váltságdíjat senki nem kért, a cél a kár és a zavarkeltés volt.

Magyarország? Eddig nincs nyilvános hír magyar üzletet ért támadásról. A hazai sajtó a francia és a belga eseteket írta meg.

Hogyan sikerült?

A nagy üzletek hűtőit egy központi vezérlő irányítja, ez állítja a hőmérsékletet és a leolvasztást. Hogy a karbantartó cég távolról is lássa és állíthassa, sok vezérlőt közvetlenül az internetre kötöttek. A támadások főleg a dán Danfoss vezérlőit érintették, de a francia hatóság a Copeland és a Dixell felügyeleti rendszereit is a listára vette.

A szakértők szerint a támadók három gyenge pontra építettek:

  1. Nyitott ajtó az interneten. A Claroty kutatói már a támadások előtt 2765 olyan Danfoss-vezérlőt találtak, amelyek kezelőfelülete bárki számára elérhető volt a neten.
  2. Gyári jelszó. A Danfoss szerint a novemberi hullámban érintett rendszerek nem voltak védett hálózaton, és gyári jelszóval futottak.
  3. Régi szoftver. A vezérlők egyik hibáját (CVE-2025-41450, amellyel jelszó nélkül be lehetett jutni) a gyártó már 2025 tavaszán javította. Sok eszközre mégsem került fel a frissítés, és a gyártó szerint sok feltört egység olyan régi típus, amit már nem frissít.

A támadás egyre olcsóbb. A Claroty kutatói kipróbálták, mennyi idő alatt rakja össze egy AI-ügynök a nyilvános hibaleírásokból a működő támadókódot. Kutatói irányítással kb. 28 perc és 6 dollár volt. A tanulság: ha egy ismert hibát nem javítasz, már nem hetekben, hanem órákban kell számolni.

Mit tanulhat ebből egy webshop vagy egy cég?

Ez nem csak a szupermarketek gondja. A hűtők elleni támadások ugyanazt a mintát követték, amit a feltört weboldalaknál nap mint nap látunk:

HűtővezérlőWeboldal, webshop
Kezelőfelület nyitva a netenA WordPress-admin, a tárhelyadmin vagy a phpMyAdmin bárhonnan elérhető
Gyári jelszó„admin” felhasználó, gyenge vagy többször használt jelszó, nincs kétlépcsős belépés
Elavult szoftverRégi bővítmények, sablon vagy PHP-verzió (lásd a PHP2Shell-ről szóló cikket)
A karbantartó állandó távoli hozzáféréseRégi fejlesztők, ügynökségek fiókjai, amiket senki nem törölt

A különbség csak annyi, hogy egy hűtőnél a kár azonnal látszik a polcon, egy webshopnál viszont hónapokig észrevétlen maradhat.

Mit érdemes most ellenőrizni?

Ha van hűtőpultod, hűtőkamrád vagy bármilyen távolról kezelhető eszközöd (bolt, étterem, raktár, pékség):

  1. Kérdezd meg a hűtéstechnikusodat, hogy a vezérlő elérhető-e közvetlenül az internetről. Ha igen, kerüljön tűzfal vagy VPN mögé.
  2. Cseréltesd le a gyári jelszót, és kérd a vezérlő frissítését a legújabb szoftverre.
  3. A karbantartó csak akkor férjen hozzá, amikor dolgozik rajta, ne éjjel-nappal.
  4. Legyen egy külön, a vezérlőtől független hőmérséklet-riasztás, ami telefonra szól. A francia vérellátónál is a gyors riasztás és a személyzet közbelépése előzte meg a bajt.

Ha webshopod vagy weboldalad van:

  1. Nézd meg, ki tud belépni az adminba, és töröld a régi fiókokat.
  2. Kapcsold be a kétlépcsős belépést minden adminfiókon.
  3. Frissítsd a bővítményeket, a sablont és a PHP-verziót, és töröld, amit nem használsz.
  4. Legyen napi mentés, a tárhelytől független helyen is.

Segítünk

Ha nem tudod, ki fér hozzá a webshopodhoz, vagy mikor frissült utoljára, írj a hello@wednesday.agency címre. A tárgyba elég a domained és annyi: „Biztonsági ellenőrzés”. Megnézzük, hol tartasz, és megmondjuk, mi a következő lépés.

Gyakori kérdések

Érintett Magyarország? Eddig nincs nyilvános hír magyar üzletet ért támadásról. A támadók viszont az interneten keresik a nyitott vezérlőket, országhatártól függetlenül.

Mit csináltak pontosan a hekkerek a hűtőkkel? Távolról átállították a beállításokat: fűtésre vagy folyamatos leolvasztásra kapcsolták a hűtőket. A hűtők egyes helyeken 50 fokra melegedtek.

Melyik gyártó vezérlőit támadták? Főleg a Danfoss vezérlőit, a francia hatóság a Copeland és a Dixell felügyeleti rendszereit is a listára vette. A gyártók az ismert hibákat javították, a gond főleg a nyitott, gyári jelszavas és frissítetlen eszközökkel volt.

Mi köze ennek egy webshophoz? A hiba ugyanaz: nyitott kezelőfelület, gyenge jelszó, elavult szoftver. A weboldalak elleni támadások többsége ma is ezeken múlik.

Források

Minden forrást 2026. november 7-én ellenőriztünk.

A cikk elkészítését mesterséges intelligencia (AI) is segítette.